CÉGVEZETŐ FÓRUM www.cegvezetoknek.hu

CÉGVEZETŐ FÓRUM

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ KÖNYVELÉSE, NYILVÁNTARTÁSAI

2018. szeptember 23. - Kis István üzleti tanácsadó www.cegvezetoknek.hu

Az egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége attól függ, hogy milyen adózási módot választott:
a) a személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásai:

Alapnyilvántartások:
naplófőkönyv,
pénztárkönyv,
bevételi és költségnyilvántartás.

Az alapnyilvántartás típusát adóévenként kell meghatároznia, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

Az egyéni vállalkozónak ezen kívül a következőkben felsorolt részletező nyilvántartások közül azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.

Részletező nyilvántartások:
A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása

A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása
Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
Selejtezési nyilvántartás
Leltár
Alvállalkozói nyilvántartás
Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartás vezetési kötelezettsége:

bevételi nyilvántartást kell vezetnie azzal, hogy teljesítettnek tekinthető a bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettség, akkor is, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi és e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

 

 

 

 

LAKÁSKIADÁS ADÓZÁSA

A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás szerint áfamentes.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg.
- Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
- A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.

 

 

 

 

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA SORÁN EJTETT GYAKORI HIBÁK

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.

Egy kiemeltnek minősülő adózó ellenőrzése során például azt tárták fel a revizorok, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásakor:
- egyrészt azokat a munkavállalókat is figyelembe vette, akiknél 14,5%-os szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesített,
- másrészt nem a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér (maximum 100 ezer forint) összegével, hanem a munkavállalóknak kifizetett bruttó munkabér (maximum 100 ezer forint) után számított szociális hozzájárulási adókedvezmény összegével csökkentette az adóalapot.

A szakképzési hozzájárulás alapja nem csökkenthető akkor, ha a munkáltató a munkavállalóval összefüggésben 14,5 százalék adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállalóval összefüggésben a 19,5 százalék kedvezményt érvényesíti a kifizető, akkor a kedvezményezett adóalap után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

A konkrét példában az adózó tévesen határozta meg a tanulószerződéssel rendelkező tanulók után igénybe vehető adócsökkentő tétel összegét is. Nem vette figyelembe ugyanis azt, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, akkor az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjainak arányában kell meghatározni az alapcsökkentő tétel számított összegét.

Vonatkozó jogszabály:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésének c) és d) pontjai.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. §-ának és 5. § (6) bekezdésének előírásai

FORRÁS: NAV

 

 

 

 

MIKOR KELL SZERZŐDÉST KÖTNI?

A Ptk. biztosítja a szerződéskötési szabadságot, azaz a felek szabadon dönthetnek arról, hogy mikor kötnek írásbeli szerződést. Ugyanakkor van néhány eset, amikor kötelező, pl. az adásvétel.

A vállalkozói szerződések kapcsán a Ptk. és az adótörvények sem tartalmaznak a szerződések írásba foglalására vonatkozó követelményt.

A társasági adó törvény szerint (200.000 Ft), azt, hogy a szóban forgó szolgáltatás, az a vállalkozás tevékenysége érdekében merült fel, azt a vállalkozás dokumentumokkal köteles igazolni. Ebből következően – bár a törvény nem fogalmazza meg konkrét követelménynek – szükség van a szerződésre, a munka elvégzését követően kiállított teljesítési igazolásra. Társasági adó törvény 3. sz. melléklet A/4 pont.

 

 

 

 

NYERESÉG KIVÉTELE, KATA, KIVA, OSZTALÉKFIZETÉS, CAFETERIA 2019, MAGAS HÁZIPÉNZTÁR, NYERESÉG OPTIMALIZÁLÁS, ZSEBBŐL FIZETÉS, TÁRSASÁGI ADÓ CSÖKKENTÉSE

ÖNNEK IS HASZNOS:

- NYERESÉG, PÉNZ KIVÉTELE BT.-BŐL, KFT.-BŐL legálisan az osztaléktól olcsóbban!
- KATA ekkor kft.-nek is.
- ZSEBBŐL FIZETÉS – így váltsa ki!
- KIVA erre vigyázzon!
- OSZTALÉKFIZETÉS IDÉN VAGY JÖVŐRE?
- CAFETERIA 2019-ben így megéri, cafeteria milliók még az idén.
- TÁRSASÁGI ADÓ ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ KEDVEZMÉNYEK.
- FOGÁSZATI, GYÓGYSZER KIADÁSAI adómentes céges pénzből!
- NYERESÉG OPTIMALIZÁLÁS a felére.
- MINIMÁLBÉR MELLETT így lesz a legkisebb céges költségből MAGAS NYUGDÍJA!
- SZEMÉLYAUTÓ így éri meg Önnek.
- LAKÁSHITELE VAN? Ezt tegye most!
- INGATLANT VENNE? Így vegye és olcsóbb!
- VESZTESÉGES VOLT A CÉGE? Negatív saját tőke rendezése.
- MINIMÁLBÉRES CÉGTULAJDONOSKÉNT ilyen jogviszonyban dolgozzon.
- HÁZIORVOS, GYÓGYSZERÉSZ? - ezt tegye!
- 9 %-KAL OLCSÓBBAN VEHET teherautót, irodát, személyautót, stb.
- TEHERAUTÓ VAN A CÉGÉBEN? Erre figyeljen!
- MAGAS A HÁZIPÉNZTÁR?
Két dolog miatt lehet:
- zsebből fizetés,
- már kivette az osztalékot csak nem adózta le. Mindkettőre van kedvező megoldás.

+ SZEMÉLYRE SZABOTT MILLIÓK ÖNNEK. 

 

 

 

 

VESZTESÉGES VOLT A CÉGE? MEGNÉZTE MÁR A TAVALYI MÉRLEGET?

NEGATÍV A SAJÁT TŐKE? AZ ÖN CÉGE NINCS RENDBEN!

Amennyiben a vállalkozás saját tőkéje a törzstőke felére vagy a törvényben meghatározott törzstőke-minimum (kft. 3 millió forint) alá csökken, az ügyvezető köteles haladéktalanul összehívni a taggyűlést.


A saját tőke vizsgálatára rendszerint az éves beszámoló elfogadásakor kell, hogy sor kerüljön, és célszerű ilyenkor határozni a szükséges lépésekről a veszteség pótlására, amelyeket három hónapon belül végre kell hajtani.

 

 

 

 

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓKEDVEZMÉNY – MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ VÁLLALKOZÓK

2018. július 26-ától megváltozott a munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményre vonatkozó szabályok.
Lehetővé vált a 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű egészségi állapotú egyéni, illetve társas vállalkozók vonatkozásában is az adókedvezmény igénybevétele.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény illeti meg
-
az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

- a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 19,5 százalék adómértékkel megállapított összege.

Az adókedvezmény érvényesítésére abban az esetben van lehetőség, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag
-
2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

- ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű.

A módosított szabályok alapján a 2018. július hónapra benyújtásra kerülő 1808, illetve egyéni vállalkozók esetében a 1858 jelű adó- és járulékbevallásban az adókedvezmény már érvényesíthető. Forrás: NAV

"B" KATEGÓRIÁS JÁRMŰVEZETŐI ENGEDÉLY MEGSZERZÉSÉHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS

Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének új 7.40. pontja értelmében 2018. július 1-jétől adómentes a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából a jogszabály alapján visszatérített összeg.

Az állam visszatéríti a „B” kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti tantárgyhoz kapcsolódó tanfolyam és elméleti vizsga megfizetett díját azon magyar állampolgárok részére,

akik 2018. július 1-jét követően tették le sikeresen a közlekedési alapismeretek vizsgát és a 20. életévüket a vizsga napjáig még nem töltötték be.

A támogatás mértéke a közlekedési alapismeretek tanfolyam és a vizsga igazgatási szolgáltatási díjának ténylegesen megfizetett összege, de legfeljebb 25 ezer forint.

A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (NYUFIG) lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül. A támogatást a NYUFIG a megállapító határozat kiadását követő 13 napon belül folyósítja.