PÉNZ KIVÉTELE CÉGBŐL - cegvezetoknek.hu

PÉNZ KIVÉTELE CÉGBŐL

MUNKAVISZONY – TARTOZÁSIGAZOLÁS

2018. október 14. - Kis István üzleti tanácsadó www.cegvezetoknek.hu

Amennyiben az adós nem fizeti meg tartozását, az adós munkabéréből tiltható le tartozása. A munkáltató végrehajtható határozat alapján köteles az adós kifizetéséből a letiltásban meghatározott összeget letiltani, azt befizetni a végrehajtást kérőnek.

A munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni, és ha van tartozás, a végrehajtást folytatni.
A tartozásigazolás hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
Ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás nem létéről, az súlyos anyagi következménnyel járhat. Ugyanis a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, miszerint a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat. Ebben az esetben a munkáltató köteles haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak, esetleg így neki kell kiegyenlíteni az adós tartozását.

Ha a végrehajtó értesül, hogy munkáltató nem tiltja le a végrehajtható összeget, a türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben a végrehajtó rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságon, ahol a céget és az ügyvezetőt is 500 000 Ft-ig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

OSZTALÉKFIZETÉS 2019 - OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019

OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019 HASZNÁLATA – ITT TALÁLHATÓ: https://www.cegvezetoknek.hu/osztalekkalkulator.html

Az osztalékkalkulátor 2018-ban 450.000 forintig számolja az eho-t.
2019-ben a jelenlegi minimálbér (még nem ismerjük a jövő évit) 24 szereséig számolja a szociális hozzájárulási adót (19,5 %).

A nettó osztalék 2018-ban és 2019-ben pl. 10.000.000 Ft esetén közelít egymáshoz, mivel már az eho és a szocho maximumig ki van fizetve, afelett már csak az szja. van. Az pedig mindkét évben ugyanannyi.

Az eho megszűnése miatt a szocho határa közel a duplája lesz a 450.000 forintos keretnek. Összességében 2019-től növekszik az osztalékfizetés terhe.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS ELSZÁMOLÁSA INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN

Az ingatlan-bérbeadás esetén az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolható el a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége. A tárgyi eszköz felújításával kapcsolatban felmerült kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az értékcsökkenés összegének meghatározása során az alábbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:
-
Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat az épület, épületrész esetében, ha azt, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.

- Tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására.
- Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, telek beszerzési ára után, ezért amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni.
- Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a jövedelmét 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja (állapította) meg a jövedelmét.
- Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja bérbeadással, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, mivel arra csak a tulajdonos jogosult.
- Építmény, épület nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből
   - a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
   - a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
   - ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.

- Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Ezt az összeget növelni lehet az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az értéknövelő beruházások esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem számolható el.
- Amennyiben a bérbe adott ingatlant a magánszemély eladja, akkor az ingatlan értékesítésből származó jövedelem meghatározásakor az ingatlan bérbeadása során költségként elszámolt kiadás, értéknövelő beruházás, értékcsökkenési leírás még egyszer már nem vehető figyelembe költségként az értékesítés bevételével szemben.

FORRÁS: NAV

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ KÖNYVELÉSE, NYILVÁNTARTÁSAI

Az egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége attól függ, hogy milyen adózási módot választott:
a) a személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásai:

Alapnyilvántartások:
naplófőkönyv,
pénztárkönyv,
bevételi és költségnyilvántartás.

Az alapnyilvántartás típusát adóévenként kell meghatároznia, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

Az egyéni vállalkozónak ezen kívül a következőkben felsorolt részletező nyilvántartások közül azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.

Részletező nyilvántartások:
A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása

A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása
Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
Selejtezési nyilvántartás
Leltár
Alvállalkozói nyilvántartás
Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartás vezetési kötelezettsége:

bevételi nyilvántartást kell vezetnie azzal, hogy teljesítettnek tekinthető a bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettség, akkor is, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi és e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

LAKÁSKIADÁS ADÓZÁSA

A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás szerint áfamentes.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg.
- Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
- A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA SORÁN EJTETT GYAKORI HIBÁK

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.

Egy kiemeltnek minősülő adózó ellenőrzése során például azt tárták fel a revizorok, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásakor:
- egyrészt azokat a munkavállalókat is figyelembe vette, akiknél 14,5%-os szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesített,
- másrészt nem a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér (maximum 100 ezer forint) összegével, hanem a munkavállalóknak kifizetett bruttó munkabér (maximum 100 ezer forint) után számított szociális hozzájárulási adókedvezmény összegével csökkentette az adóalapot.

A szakképzési hozzájárulás alapja nem csökkenthető akkor, ha a munkáltató a munkavállalóval összefüggésben 14,5 százalék adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállalóval összefüggésben a 19,5 százalék kedvezményt érvényesíti a kifizető, akkor a kedvezményezett adóalap után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

A konkrét példában az adózó tévesen határozta meg a tanulószerződéssel rendelkező tanulók után igénybe vehető adócsökkentő tétel összegét is. Nem vette figyelembe ugyanis azt, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, akkor az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjainak arányában kell meghatározni az alapcsökkentő tétel számított összegét.

Vonatkozó jogszabály:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésének c) és d) pontjai.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. §-ának és 5. § (6) bekezdésének előírásai

FORRÁS: NAV

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

MIKOR KELL SZERZŐDÉST KÖTNI?

A Ptk. biztosítja a szerződéskötési szabadságot, azaz a felek szabadon dönthetnek arról, hogy mikor kötnek írásbeli szerződést. Ugyanakkor van néhány eset, amikor kötelező, pl. az adásvétel.

A vállalkozói szerződések kapcsán a Ptk. és az adótörvények sem tartalmaznak a szerződések írásba foglalására vonatkozó követelményt.

A társasági adó törvény szerint (200.000 Ft), azt, hogy a szóban forgó szolgáltatás, az a vállalkozás tevékenysége érdekében merült fel, azt a vállalkozás dokumentumokkal köteles igazolni. Ebből következően – bár a törvény nem fogalmazza meg konkrét követelménynek – szükség van a szerződésre, a munka elvégzését követően kiállított teljesítési igazolásra. Társasági adó törvény 3. sz. melléklet A/4 pont. KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

 

 

 

 

NYERESÉG KIVÉTELE, KATA, KIVA, OSZTALÉKFIZETÉS, CAFETERIA 2019, MAGAS HÁZIPÉNZTÁR, NYERESÉG OPTIMALIZÁLÁS, ZSEBBŐL FIZETÉS, TÁRSASÁGI ADÓ CSÖKKENTÉSE

ÖNNEK IS HASZNOS:

- NYERESÉG, PÉNZ KIVÉTELE BT.-BŐL, KFT.-BŐL legálisan az osztaléktól olcsóbban!
- KATA ekkor kft.-nek is.
- ZSEBBŐL FIZETÉS – így váltsa ki!
- KIVA erre vigyázzon!
- OSZTALÉKFIZETÉS IDÉN VAGY JÖVŐRE?
- CAFETERIA 2019-ben így megéri, cafeteria milliók még az idén.
- TÁRSASÁGI ADÓ ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ KEDVEZMÉNYEK.
- FOGÁSZATI, GYÓGYSZER KIADÁSAI adómentes céges pénzből!
- NYERESÉG OPTIMALIZÁLÁS a felére.
- MINIMÁLBÉR MELLETT így lesz a legkisebb céges költségből MAGAS NYUGDÍJA!
- SZEMÉLYAUTÓ így éri meg Önnek.
- LAKÁSHITELE VAN? Ezt tegye most!
- INGATLANT VENNE? Így vegye és olcsóbb!
- VESZTESÉGES VOLT A CÉGE? Negatív saját tőke rendezése.
- MINIMÁLBÉRES CÉGTULAJDONOSKÉNT ilyen jogviszonyban dolgozzon.
- HÁZIORVOS, GYÓGYSZERÉSZ? - ezt tegye!
- 9 %-KAL OLCSÓBBAN VEHET teherautót, irodát, személyautót, stb.
- TEHERAUTÓ VAN A CÉGÉBEN? Erre figyeljen!
- MAGAS A HÁZIPÉNZTÁR?
Két dolog miatt lehet:
- zsebből fizetés,
- már kivette az osztalékot csak nem adózta le. Mindkettőre van kedvező megoldás.

+ SZEMÉLYRE SZABOTT MILLIÓK ÖNNEK. 

 

 

 

 

VESZTESÉGES VOLT A CÉGE? MEGNÉZTE MÁR A TAVALYI MÉRLEGET?

NEGATÍV A SAJÁT TŐKE? AZ ÖN CÉGE NINCS RENDBEN!

Amennyiben a vállalkozás saját tőkéje a törzstőke felére vagy a törvényben meghatározott törzstőke-minimum (kft. 3 millió forint) alá csökken, az ügyvezető köteles haladéktalanul összehívni a taggyűlést.


A saját tőke vizsgálatára rendszerint az éves beszámoló elfogadásakor kell, hogy sor kerüljön, és célszerű ilyenkor határozni a szükséges lépésekről a veszteség pótlására, amelyeket három hónapon belül végre kell hajtani.