KEZDŐ CÉGEKNEK, HOGY NE VESZÍTSENEK MILLIÓKAT! www.kisado.hu

KEZDŐ CÉGEKNEK, HOGY NE VESZÍTSENEK MILLIÓKAT ...

KEZDŐ CÉGÉBŐL ÍGY VEGYEN KI JÖVEDELMET

jk.jpg

 

 

 

 

KEZDŐ CÉGEKNEK - PÉNZFORGALMI SZÁMLA

PÉNZFORGALMI SZÁMLA – KÖTELEZŐ?

A gazdasági társaságoknak mindenképpen pénzforgalmi számlát kell nyitniuk. Az egyéni vállalkozóknak azonban csak akkor, ha ÁFA fizetésre kötelezett. Az alanyi adómentes és a kizárólag közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel ÁFA mentes tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak nem szükséges pénzforgalmi számlát nyitniuk és fenntartaniuk. [A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek körét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (1) bekezdése határozza meg.]

 


 

KEZDŐ CÉGE ÍGY ALKALMAZZON NYUGDÍJAST!

KEZDŐ CÉGE ÍGY ALKALMAZZON NYUGDÍJAST!

- A kifizetett bruttó bért nem terheli semmilyen közteher! Sem a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót, sem az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetni.
- Amennyiben jelenleg is van nyugdíjas munkavállaló cégében, a kedvezményes adózású konstrukció rájuk is alkalmazható!
- Kevesebb adminisztráció! A munkavállalókkal kapcsolatos adminisztratív terhek (bérszámfejtés, szabadság, hiányzás, beléptetés, kiléptetés) nem a cégét terhelik.

Még több részlet: www.cegvezetoknek.hu/nyugdij.html

 

 

 

 

NAV ÜZEMANYAGÁR 2018 JÚNIUS

A NAV közzétette a júniusi üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

NAV ÜZEMANYAGÁR: www.cegvezetoknek.hu/uzema.html

 


 

NAV TÁJÉKOZTATÓ - SZOKÁSOS PIACI ÁR, KEZDŐ CÉGEKNEK

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az elmúlt néhány évben megújította a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási rendszert, a transzferár-nyilvántartást. Az új nemzetközi iránymutatások megteremtik a nagyobb átláthatóságot az adóhatóságok számára, biztosítják a bevételek-ráfordítások és a tranzakciók összehasonlíthatóságát.
Az új dokumentációs kötelezettség három különböző dokumentumot foglal magába:
- országonkénti jelentés (Country-by-Country Report, CbCR),
- fődokumentum (master file), és
- helyi dokumentum (local file).

A teljes anyag letölthető: www.cegvezetoknek.hu

 

 

 

 

SIKERES CÉGEK FÓRUMA - KEZDŐ CÉGEKNEK

A SIKERES CÉGEK FÓRUMÁBAN AZ ALÁBBIAKAT OLVASHATJA:
- kft. osztalék, bt. osztalék így olcsóbb,

- társasági adó, osztalék adó, osztalék eho - így nincs,
- milliós cafeteria cégtulajdonosoknak, cégvezetőknek – olcsóbban,
- cégalapítás, hogy ne veszítsen már az elején,
- családtagok foglalkoztatása alacsony közteherrel, magas fizetéssel,
- egyéni vállalkozás ezért nem sikeres,
- speciális lehetőségek háziorvosoknak, gyógyszerészeknek,
- fekete bér helyett ezt alkalmazza és nem növeli a házipénztárt és a bértől sokkal olcsóbb,
- magas házipénztár csökkentése,
- így az iparűzési adó is kevesebb,
- iroda, teherautó, stb. azonnal költségként,
- lakásvásárlás, lakáskorszerűsítés olcsóbban cégtulajdonosnak, cégvezetőnek,
- kata, kiva, ezekre vigyázzon, kata kft-nek (igen, kft.),
- magas nyugdíj 500.000 Ft/hó bejelentett jövedelem alatt,
- személyautó vásárlás 40 %-kal olcsóbban,
- tao támogatás helyett ez jobban megéri, stb.

SIKERES CÉGEK FÓRUMA ELÉRHETŐ: http://cegvezetoknek.hu/forum.html

 

 

 

 

ADÓMENTES MENEDZSER SZŰRÉSEK

Ha egy adott betegségbiztosítási szerződésben nincs, vagy alig van benne valódi kockázatot jelentő biztosítási esemény, és a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálatok ellenértékét ellentételezi, tehát a biztosítás ezen szolgáltatások „becsomagolását” szolgálja, akkor az ilyen betegségbiztosítási szerződés színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul.

Ha a kifizető mégis ilyen szerződés alapján viseli a biztosítás díját, a biztosítási díj nem tekinthető adómentesnek, a díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani, tehát munkaviszony esetén a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet, illetve – az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében előírt feltételek teljesülése esetén – egyes meghatározott juttatásként válhat adókötelessé.

Mindezek alapján lőttek az adómentes menedzser szűréseknek. Ugyanakkor van olyan lehetőség ami alapján az egészségügyi menedzser szűrések néhány százalék közteherrel megoldhatók.

Sikeres cégek fóruma

 

 

 

 

ÚTNYILVÁNTARTÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÓNAK

Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak részletes útnyilvántartást kell vezetnie abban az esetben, ha a személygépkocsiját a vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan használja, és ezzel összefüggésben költséget számol el. E tekintetben költségek kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő üzleti célból megtett utak alapulvételével számolhatóak el. Az egyéni vállalkozónak az útnyilvántartásban fel kell jegyeznie az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állását.

Az egyéni vállalkozónak lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el átalányban a személygépkocsi üzemi célú használata miatt.

 

 

 

 

KEZDŐ CÉGE 15.000 FORINTOT KAP!

Kipróbálná az ADWORDS hirdetést?

Ehhez a Google 15.000 forint jóváírást ad, amihez 5.000 forintot be kell fizetni.
Így összesen 20.000 forinttal kezdheted hirdetni a céged.

Itt kérheti a 15.000 forintot!

Sikeres cégek fóruma

 

 

 

 

 

NYERESÉG OPTIMALIZÁLÁS

CÉGE PÉNZE AZ NEM AZ ÖNÉ!

Sok kisvállalkozás nem használja ki a nyereség optimalizálásban jelentkező előnyöket.

Mi a nyereség optimalizálás?

A nyereség optimalizálás lényege, hogy ...

… NE VESZÍTSE EL A NEHEZEN MEGSZERZETT NYERESÉG JELENTŐS RÉSZÉT!
CÉGES NYERESÉG ÁTKONVERTÁLÁSA LEGÁLISAN, LEGOLCSÓBBAN A TULAJDONOS JÖVEDELMÉVÉ!

 

 

 

 

ÖN LEHET, HOGY TÖBB MINT 300.000 FORINTOT KIDOBOTT AZ ABLAKON 5 ÉV ALATT! MÉG HELYREHOZHATJA!

Lehet, hogy ön sem veszi igénybe az adókedvezményt, amely bizonyos betegségek után jár. Pedig évente 82.800 forintot (2018) spórolhatna, amelyet öt évre visszamenőleg is igényelhetne, vagyis több mint 300.000 forintról mond vagy mondott már le

Cukorbetegség, laktóz-intolerancia és gluténérzékenység, stb. után jár adókedvezmény, erről azonban sokan nem tudnak, pedig ez évben akár 82.800 forinttal csökkentheti az adója összegét.

Még több adókedvezmény: www.cegvezetoknek.hu/adokedvezmeny.html

 


 

KATA - BEVÉTEL MEGSZERZÉSÉNEK IDŐPONTJA

A kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték a kisadózó vállalkozás bevételének minősül.

A bevétel megszerzésének időpontja
- pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
- igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybe vevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;
- jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
- elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
- az adóalanyiság megszűnésének napja, ha az adózó az általa kibocsátott bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.

 


 

TB KIFIZETŐHELY

A tartósan 100 fő feletti dolgozói állománnyal rendelkező munkáltatók esetében kötelező a pénzbeli társadalombiztosítási szolgáltatások helyben elbírálása és kifizetése.

Idetartozik a táppénz, a szüléssel és az üzemi balesettel összefüggő készpénzellátások elbírálása, számfejtése és ezeknek a munkabérekkel történő egyidejű kifizetése.

 


 

KEZDŐ CÉGEKNEK

Adókedvezmény, járulékkedvezmény
Egyszerűsített foglalkoztatás
Bérkalkulátor 2018
Cafeteria 2018 olcsóbban
Cégalapítás
Cégautóadó 2018
Cégeladás
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma
Családtagok foglalkoztatása olcsóbban
Egyéni vállalkozás
Osztalék eho olcsóbban
Eva
Fogászat olcsóbban
Háziorvosoknak, gyógyszerészeknek
Magas házipénztár csökkentése
Lakáshitel olcsóbban
Osztalék adó, osztalék eho olcsóbban
Ingatlanvásárlás olcsóbban
Jövedelem kivét az osztaléktól olcsóbban
Kata 2018
Kft. osztalékfizetés
Kisvállalkozások menedzselése
Kiva 2018
Költségoptimalizálás
Lakásvásárlás olcsóbban
Lakáskorszerűsítés olcsóbban
NAV ellenőrzés itt várható
Nyereség optimalizálás
Nyugdíj olcsóbban
Osztalék 2018 kalkulátor
Személyautó vásárlás olcsóbban
Táppénz olcsóbban

Címkék: kezdő cég

VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLAT KEZDŐ CÉGEKNEK

A NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztálya a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végez a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.

Ebben a vizsgálatban megkeresést küldenek a cég bankszámláit vezető bankoknak, amelyek alapján megállapítják, hogy a társaság bankszámlájáról ki, mikor és mennyi pénzt vett fel.

Ha a cégnek nincs könyvelése vagy a könyvelés nem lett átadva a felszámolónak, akkor a NAV vélelmezi, hogy a bankszámláról felvett pénzek nem kerülhettek be a társaság házipénztárába, így azok a magánszemély bevételét képezik. Az sem bizonyíték a NAV számára, ha az ügyvezető lenyilatkozza, hogy a bankból felvett pénzek neki át lettek adva, ő pedig befizette a házipénztárba.

 

 

 

 

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ KISZÁMÍTÁSA

AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJAK KISZÁMÍTÁSA SORÁN ALKALMAZANDÓ SZORZÓSZÁMOK

Szolgálati idő
(év)

Az öregségi nyugdíj alapját képező
havi átlagkereset százaléka

15

43,0

16

45,0

17

47,0

18

49,0

19

51,0

20

53,0

21

55,0

22

57,0

23

59,0

24

61,0

25

63,0

26

64,0

27

65,0

28

66,0

29

67,0

30

68,0

31

69,0

32

70,0

33

71,0

34

72,0

35

73,0

36

74,0

37

75,5

38

77,0

39

78,5

40

80,0

41

82,0

42

84,0

43

86,0

44

88,0

45

90,0

46

92,0

47

94,0

48

96,0

49

98,0

50 vagy több

100,0

 

MAGÁNSZEMÉLY ADÓZÁSA ÉLETBIZTOSÍTÁS VISSZAVÁSÁRLÁSA ESETÉN

Ha a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló befektetési életbiztosítás visszavásárlásakor egyéb jövedelmet kell megállapítani, akkor az ekkor keletkező egyéb jövedelem után személyi jövedelemadó (SZJA) és egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésének kötelezettsége terheli a magánszemélyt.
A személyi jövedelemadó 15%, az egészségügyi hozzájárulás mértéke a jövedelem megszerzésének időpontjától függ: az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (7) bekezdése alapján, ha a jövedelem megszerzésére az életbiztosítás megkötését követő – de legkorábban 2013. január 1-jétől számított - tizedik év elteltével kerül sor, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14%, egyéb esetben 19,5%.

Az Szja. tv. 29. §-ában foglaltak szerint abban az esetben, ha a megszerzett jövedelem után a magánszemély kötelezett a 19,5%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, a megállapított jövedelem 84%-át kell adóalapként figyelembe venni. Amennyiben a jövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, adóalapnak a megállapított jövedelmet kell tekinteni.

 

TÁPPÉNZ HOZZÁJÁRULÁS

A foglalkoztatónak a társadalombiztosítási ellátások fedezetéül, azon belül is a táppénzkiadásokhoz való hozzájárulásként táppénz-hozzájárulást kell fizetnie.

A hozzájárulás mértéke a biztosítottnak a betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfelelő összeg.

 

TARTÓS ÁPOLÁST VÉGZŐK IDŐSKORI TÁMOGATÁSA

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 44/A. §-a alapján 2018. január 1-jei hatállyal új ellátásként bevezetésre került a tartós ápolást végzők időskori támogatása.

A tartós ápolást végzők időskori támogatására az a Magyarországon élő magyar állampolgár (valamint az Szt. 3. § (1) bekezdés b)-d) hatálya alá tartozó személy) jogosult, aki öregségi nyugdíjban részesül, és aki a gyermekét (ideértve a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket, a már nagykorú személyeket is) az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően legalább 20 évig saját háztartásában gondozta, és e tevékenység alapján ápolási díjban részesült, és a 20 éven belül az ellátás formája legalább 1 évig emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díj volt.

Ha a szülő a gyermekét 20 évig saját háztartásában gondozta, azonban ezen időtartam egy részében nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított családtámogatási ellátásban (gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelést segítő ellátásban) részesült, a GYES idejét – legfeljebb 10 éves időtartamban – hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.

A támogatás havi összege 50 000 forint.

 

 

KIVÉTELES NYUGDÍJEMELÉS ÖSSZEGE

A kivételes nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25 százalékát (7.125,- forint), de nem lehet kevesebb annak 10 százalékánál (2.850,- forint).

 

 

MILLIÓKAT ÉRŐ INFORMÁCIÓK

INGYENES ANYAGOK CÉGVEZETŐKNEK

Sikeres kisvállalkozás c. e-book
Kata - erre vigyázzon
KIVA kalkulátor 2018
Kft.
alapítás
Bt. alapítás
Egyéni vállalkozás
Kérelem GYES megállapítására
Költségoptimalizálás
Első nyelvvizsga támogatása
Nyugdíj igénylése
Cégautóadó 2018
Cafeteria 2018 – SZÉP Kártya

 

 

CÉGALAPÍTÁS, EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

CÉGALAPÍTÁSON? VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSON GONDOLKODIK?
AKKOR HASZNOS LEHET ÖNNEK A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS c. e-book.

INGYENESEN AZ ÖNÉ.

LÁTOGASSON EL A www.cegvezetoknek.hu oldalra. Ossza meg a honlapot, kedvelje és a honlap alján töltse le a SIKERES KISVÁLLALKOZÁS c. anyagot.

 

 

JOGOSÍTVÁNY SZERZÉSE, KRESZ TÁMOGATÁS – 25.000 Ft

Az év közepétől az állam legfeljebb 25 000 forinttal járul hozzá a közlekedési alapismeretek tanfolyam és közlekedési alapismeretek vizsga díjának megfizetéséhez - olvasható a legfrissebb Magyar Közlönyben.

A kormányrendelet szerint a támogatást az igényelheti, aki hatálybalépését követően letett sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napján a 20. életévét még nem töltötte be.

Magyar Közlöny letöltése: www.cegvezetoknek.hu/forum.html

 

 

AZ INGATLAN-ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS FELBONTÁSÁNAK ADÓJOGI KÖVETKEZMÉNYEI – NAV ELLENŐRZÉS

A NAV revizorai egy áfakiutalási igény kapcsán bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeztek.

Az áfakiutalást kérő adózó értékesítette ingatlanát és az ügyletről számlát bocsátott ki a vevő részére. A vevő a vételárat kiegyenlítette, a tulajdonjog-változást az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezték. A szerződést ezután a felek felbontották az eredeti állapot helyreállítása és sztornó számla kibocsátása mellett.

A NAV megállapította, hogy mind az értékesítő, mind a vevő maradéktalanul teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettséget, és a felek érvénytelenségi ok nélkül bontották fel az ingatlanértékesítési szerződést. Az adóhatóság első és másodfokon kimondta, hogy az eredeti szerződés az áfatörvény szerint teljesült, így nem a szerződés felbontásáról, hanem visszaértékesítésről van szó. Ezért stornó számla kiállításának nincs helye, helyette az adózónak, aki az alapügyben eladó volt, az alapügylet vevőjétől kell számlát kapnia.

A NAV másodfokú határozata ellen benyújtott keresetre a bíróság is osztotta az adóhatóság álláspontját. Ítéletében kifejtette, hogy az eredeti adásvételi szerződés teljesült, a felek az abban vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítették; a vevő kifizette a vételárat, melyről az eladó számlát állított ki, a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban átvezették. A bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a felek az eredeti adásvételi szerződésben nem kötöttek ki olyan feltételt, amely alapján felmerülhetett volna annak utólagos felbontási lehetősége. Az áfatörvény rendelkezései szerint az ingatlan visszavásárlása új termékértékesítésnek minősül, amiről az eladónak, az eredeti vevőnek kell számlát kiállítania.

A bíróság ítéletében rögzítette, hogy álláspontját alátámasztja a jelen tényállással megegyező jogügylet kapcsán született KGD2009.128. számú eseti döntés is, melyben a Kúria egyértelmű álláspontja szerint az áfa rendszerében a megvalósult adásvételi szerződést utóbb nem lehet a számla helyesbítésével megszüntetni, mivel az új szerződésnek minősül.

Az ingatlan-adásvételi szerződés felbontásának adójogi következményei

A NAV revizorai egy áfakiutalási igény kapcsán bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeztek.
Az áfakiutalást kérő adózó értékesítette ingatlanát és az ügyletről számlát bocsátott ki a vevő részére. A vevő a vételárat kiegyenlítette, a tulajdonjog-változást az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezték. A szerződést ezután a felek felbontották az eredeti állapot helyreállítása és sztornó számla kibocsátása mellett.
A NAV megállapította, hogy mind az értékesítő, mind a vevő maradéktalanul teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettséget, és a felek érvénytelenségi ok nélkül bontották fel az ingatlanértékesítési szerződést. Az adóhatóság első és másodfokon kimondta, hogy az eredeti szerződés az áfatörvény szerint teljesült, így nem a szerződés felbontásáról, hanem visszaértékesítésről van szó. Ezért stornó számla kiállításának nincs helye, helyette az adózónak, aki az alapügyben eladó volt, az alapügylet vevőjétől kell számlát kapnia.


A NAV másodfokú határozata ellen benyújtott keresetre a bíróság is osztotta az adóhatóság álláspontját. Ítéletében kifejtette, hogy az eredeti adásvételi szerződés teljesült, a felek az abban vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítették; a vevő kifizette a vételárat, melyről az eladó számlát állított ki, a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban átvezették. A bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a felek az eredeti adásvételi szerződésben nem kötöttek ki olyan feltételt, amely alapján felmerülhetett volna annak utólagos felbontási lehetősége. Az áfatörvény rendelkezései szerint az ingatlan visszavásárlása új termékértékesítésnek minősül, amiről az eladónak, az eredeti vevőnek kell számlát kiállítania.

A bíróság ítéletében rögzítette, hogy álláspontját alátámasztja a jelen tényállással megegyező jogügylet kapcsán született KGD2009.128. számú eseti döntés is, melyben a Kúria egyértelmű álláspontja szerint az áfa rendszerében a megvalósult adásvételi szerződést utóbb nem lehet a számla helyesbítésével megszüntetni, mivel az új szerződésnek minősül. Forrás: NAV

 

 

 

TAJ KÁRTYA DÍJA

INGYENES:
- az első TAJ kártya kiállítása az azzal nem rendelkező személyek számára,
- a név és adatváltozás miatt, valamint
- az okmány eltulajdonítása miatti kiadás ingyenes.

3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni ha az újabb TAJ-kártya kiállítására azért van szükség, mert a korábbi kártya elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott.

 

 

GYES IGÉNYLÉSE

A GYES iránti igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal ügyfélszolgálatán vagy – nagyszülő kivételével – amennyiben az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni.
Írásban kell benyújtani az erre szolgáló „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására", formanyomtatvány kitöltésével, és a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő iratok csatolásával.

A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál, illetve letölthető innen: www.cegvezetoknek.hu/tappenz.html

Az igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz postai úton eljuttatva lehet benyújtani, vagy személyesen az ügyfélszolgálaton valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.

 

 

A KUTATÁS-FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZVETLEN, ILLETVE KÖZVETETT KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA

A kutatás-fejlesztés (K+F) közvetlen költsége adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja alapján). Érvényesítéséhez szét kell választani a K+F közvetlen és közvetett (általános) költségeit.

A NAV tapasztalatai szerint azok az adózók, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, megfelelő szakmai háttérrel és kellő információkkal rendelkeznek. K+F tevékenységüket az elvárt módon dokumentálják, elkülönített számviteli nyilvántartást vezetnek, szükség esetén pedig kérik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH) az adott kutatás-fejlesztés minősítését. (A költségek alátámasztottsága kérdésében az SZTNH nem illetékes).

A NAV adóellenőrzéseinek megállapításai jellemzően nem helytelen költségelszámolásból, inkább a tevékenységek téves K+F minősítéséből adódnak.

AZ ELVÁLASZTÁS GYAKORLATA:

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint az adózók K+F tevékenységei projektek formában valósulnak meg. A felmerült költségeket az adózók – közvetlen és közvetett költségre megbontva – a projektszámokon mutatják ki, a társasági adóalapot pedig a közvetlen költségekkel csökkentik.

A kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett költségeinek allokálása során jellemzően nem tér el a revízió álláspontja az adózóétól a költségtípusokkal kapcsolatban. A bérköltség és az egyéb személyi jellegű ráfordítások, a gépek bérleti díja, stb. terén az adózók általában a tényleges időráfordítás alapján, projektenként számolják el a közvetlen költségeket.

Ennek során több allokációs kulcsot használnak, amiket egyes esetekben külön szabályzatban is rögzítenek.

- Személyi jellegű ráfordítások (ez a leggyakrabban használt felosztási mód): a K+F tevékenységhez kapcsolódó munkaóra-ráfordítás szorozva a kutatási tevékenységben közvetlenül résztvevők (fejlesztő asszisztens, fejlesztő mérnök) éves átlagos órabérével.
- Értékcsökkenési leírás: a kutatás-fejlesztés eszközeinek értékcsökkenési leírása is közvetlen költség. Amennyiben ugyanazon eszköz több kutatási témához is használható, akkor az értékcsökkenési leírást a vállalkozás által választott mutatók, jellemzők segítségével kell megosztani az egyes témák között. Ilyen mutató lehet például a témák negyedéves órajelentésében szereplő munkaóra-ráfordításainak és az összes ledolgozott munkaóra viszonyított aránya (adott téma súlya).
Közvetlenül egy adott témához kapcsolódó költségek: ezeket a tételeket a beérkezett számlák, illetve a társegységek feladásai alapján utalványozzák a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó témákra, mint például:
- szakértői díjak,
- felhasznált vásárolt anyagok (bekerülési értéken),
- igénybe vett külső szolgáltatások (mérések, minősítések, szállítások),
- a saját előállítású félkész- és késztermékek értéke előállítási közvetlen önköltségen,
- a kutatás-fejlesztési témára utalványozott, a társüzemek által végzett szolgáltatások közvetlen költségen számított értéke,
- a kutatás-fejlesztés tárgyát képező kis értékű eszköz bekerülési értéken,
- eszköz bérleti díja.

- Egyéb költségek elszámolása: az adott K+F tevékenységnek minősített témára fordított munkaóra és a K+F szervezet összes ledolgozott munkaórájának arányában.
- Külső szervezettől megrendelt K+F tevékenység költsége: az adózó által saját célra végeztetett kutatás, illetve kísérleti fejlesztés tárgyévi számlázott költségein belül szerződésenként kell nyilvántartani a társasági adó törvény által definiált szervezetektől igénybe vett kutatás, kísérleti fejlesztés számlázott költségeit. A kötelezettség csökkentésére abban az üzleti évben van lehetőség, amelyben a költségelszámolás felmerült.
- Harmadik féltől, kapcsolt vállalkozástól igénybe vett K+F szolgáltatások díja: Példa a központosított K+F tevékenységgel kapcsolatos elszámolásra:

Az anyacég a K+F költségeket egy csoportszintű költségmegosztási szerződés alapján számlázza ki az egyes tagvállalatoknak. Az átterhelt költségek között közvetlen (fizetés, fejlesztési költségek) és közvetett költségek (értékcsökkenés, képzés, megosztott költség) is szerepelnek.

Az összevont költségek megosztása attól függ, hogy a termékfejlesztési, terméktervezési osztály dolgozói az összes ügyfélre (tagvállalatra) összesen jutó időhöz képest mennyi időt fordítanak az adott ügyféllel kapcsolatos ügyintézésre.

Az egyes projektekkel kapcsolatban felmerült költségek nyilvántartását az anyavállalat végzi, amit az adózó (tagvállalat) rendelkezésére bocsát. Minden egyes projektre vonatkozóan – projektszámonként azonosítva – nyilvántartja az azzal kapcsolatban felmerült költségeket fajtánként (bérköltség, anyagköltség, közvetett felosztott költségek stb.). Az egyes projektekre az azokban végzett munkaóra alapján számolja el a fejlesztést végzők munkabérét és elhanyagolható összegben a felhasznált anyagok költségét.

A KÖLTSÉG-NYILVÁNTARTÁS RÉSZLETEZETTSÉGE ÉS AZ ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK JELLEGE, ”MINŐSÉGE”

A NAV tapasztalatai szerint e téren is jellemzően helyes a vállalkozások gyakorlata, a K+F tevékenységhez felmerült közvetlen költségeket a főkönyvi könyvelésükben költség-nemenként külön munkaszámra gyűjtve mutatják ki.

A NAV csak néhány esetben tapasztalt helytelen gyakorlatot:
-
A revízió és az adózók álláspontja közötti eltérés az általános költségek közé sorolt úgynevezett igazgatási költségek közvetlen költségként való figyelembevételénél tér el. A NAV álláspontja szerint az igazgatási költségek minden esetben közvetett költségek, így a közvetlen költségként való figyelembevételük nem helyes.

- Az anyagköltségek allokációjával kapcsolatos helytelen gyakorlat, amikor a vállalkozás az anyagbeszerzésekhez kötődő számlák összegeit nem a tényleges felhasználás arányában, hanem különböző költséghelyek (amelyek között volt K+F költséghely is) között egyenlő arányban osztotta meg (például 3 költséghely esetén mindegyik költséghelyre a számla ellenértékének 1/3-ad része került).
- Szintén helytelen gyakorlatot folytattak azok az adózók is, amelyek közvetlen költségként vették figyelembe a reprezentációs költségeket, csapatépítő vagy képességfejlesztő tréningek költségeit, bérelt személygépjárművek bérleti-, fenntartási költségeit, a cégautóadót, a felügyelőbizottsági tiszteletdíjat, a napilapok-, folyóiratok éves előfizetési díját, vagy az adótanácsadás összegét. A projektekre vonatkozóan az irodai berendezésekre, felszerelésekre (asztal, telefon, szék, szekrény stb.) elszámolt értékcsökkenés mellett többek között olyan jóléti eszközök után elszámolt értékcsökkenést is felosztottak, mint például vízforraló, mikrohullámú sütő, esernyőtartó, hűtőgép, grill, konyhabútor stb.
- Előfordult olyan eset, hogy egy vállalatcsoportnál végzett K+F tevékenység kutatási eredményeit a vállalatcsoport termelést végző társaságai eltérő mértékben használták fel, volt olyan, amely többet is, és volt olyan, amely egyáltalán nem hasznosította azokat. Ugyanakkor a vállalatcsoportnál felmerült összes K+F költséget szétosztották valamennyi termelést végző társaság között, mégpedig az adott társaság – a vállalatcsoport összes értékesítési bevételéhez viszonyított – értékesítési bevételének arányában.

Így a kiszámlázott összeg az összes kutatási eredmény költségének árbevétel-arányos részét, és nem konkrétan a termelési tevékenységhez felhasznált K+F költségét tartalmazta, ezért azt nem lehetett volna adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni. A számlázott összeg a termelő tevékenységet folytató társaságok által előállított termékekhez közvetlenül nem kapcsolódott, nem a konkrét kutatás-fejlesztés költségeit takarta, és a kutatás-fejlesztés eredménye nem lett a számlát befogadó társaság tulajdona vagy általa szabadon felhasználható ismeretanyaga.

Hasonló eset volt, amikor a K+F eredményeket a vállalatcsoport központjában tartották nyilván, ezekhez a K+F tevékenységet végző cégeknél is csak meghatározott személyek, és csak különböző jogosultsági szintekig fértek hozzá. A kapcsolt vállalkozások részéről számlázott összeg a vállalatcsoportnál felmerült összes K+F költség egészéhez való költség-hozzájárulást takart, amelyet így nem lehetett társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembe venni. Forrás: NAV

 

 

ERRE KELL FIGYELNI RÉSZMUNKAIDŐ ESETÉN

A részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól.

A részmunkaidő alkalmazásáról a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia, ami leggyakrabban a munkaszerződésben szokott megtörténni. Természetesen meg kell határozniuk a részmunkaidő mértékét is, ami értelemszerűen kevesebb, mint az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidő.

Nincs törvényileg meghatározott minimális munkaidő, akár egy óra is lehet.

A részmunkaidősnek általában időarányos munkabér jár ugyanakkor a szabadságot nem lehet arányosítani. A szabadság idejére járó távolléti díj viszont arányos.

A részmunkaidős nem zárható ki a cafeteria juttatásokból, számára arányosan kell biztosítani, ha az azonos helyzetben lévő teljes munkaidős dolgozó is részesül ilyenben.

 

 

SZJA KEDVEZMÉNY – Pl. cukorbetegeknek

Idén havi 6 900 forint kedvezmény jár az adóból azoknak, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek és azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít.

A kedvezmény érvényesítésének feltétele a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozat, vagy a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolás.

 

 

CÉGAUTÓADÓ A FIGYELMEZTETŐ JELZÉSES JÁRMŰVEK UTÁN

A NAV többször ellenőrzött olyan vállalkozásokat, amelyek figyelmeztető sárga jelzéssel ellátott járművet üzemeltettek, azonban, helytelenül, nem vallottak és nem fizettek cégautóadót.

A cégautóadó kötelezettség elbírálásakor két jogszabályt kell együttesen kell alkalmazni és értelmezni:
-
A cégautóadóra vonatkozó szabályokat 2009. február 1-től a gépjárműadóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény IV. fejezete (17/A. §-tól 17/G. §-ig) szabályozza, a mentességre vonatkozó szabályok a 17/D. §-ban találhatók. Az adó alól mentes az a személygépkocsi, amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabálynak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel.

- A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának részletes szabályait a 12/2007. (III.13.) IRM rendelet tartalmazza.

Nem mindegy a mentesség szempontjából, hogy megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó berendezéssel látták-e el a személyautót.

A rendelet definíciói:
- Megkülönböztető jelzést adó készülék:
a gépjárműre szerelt, rögzített vagy mozgatható (mobil) üzemmódú, villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés.

- Figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt, rögzített vagy mozgatható (mobil) üzemmódú, villogó sárga fényjelzést adó berendezés.

A jogszabályok szerint a figyelmeztető jelzést adó készülékkel, sárga villogóval ellátott személygépkocsi után cégautóadót kell fizetni.

Példák figyelmeztető jelzést adó készülékkel felszerelt személygépkocsira:
- őrző-védő, biztonságtechnikai cégek „kivonuló” autói, pénz- illetve értékszállító járművei,
- túlméretes közúti szállítmányt felvezető illetve kísérő járművek.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2009 előtt is üzemeltettek „sárga villogóval” ellátott személygépkocsit, korábban nem kellett cégautóadót fizetniük, de ez a mentesség 2009. február 1-jén megszűnt. Forrás: NAV

 

 

KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,
- akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
- akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,
- aki keresőtevékenységet nem végez és
- aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege

- egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel az alapösszeg 45%-ának (44.505 Ft) 65%-a, azaz 28.925 Ft
- kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható az alapösszege 50%-ának (49.445 Ft) 65%-a 32.140 Ft
- egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, az alapösszeg 55 %-ának (54.390 Ft) 65 százaléka 35.355 Ft.

 

 

CAFETERIA 2018 - SPORTRENDEZVÉNYRE SZÓLÓ BELÉPŐ

A munkavállaló részére juttatott a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet értékének megtérítése.

A sportról szóló törvény szerint sportrendezvény:
Sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül.

Nem a munkavállaló sport tevékenységének támogatására szolgál, hanem a sportrendezvényen nézőként való részvételének finanszírozására (pl. Forma-1, kézilabda, mazochistáknak focimeccs, stb.).

Cafeteria költségszorzó: 1,0

 

 

NAV TÁJÉKOZTATÓ – ESETI MEGHATALMAZOTTAK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSE

Az ellenőrzési eljárások során az elektronikus iratok fogadására kialakított ELLUGY Adatlap benyújtására a törvényes képviselők, és az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – azon képviselője jogosult, akinek
- teljes körű, valamennyi elektronikusan intézhető adóügyre, vagy ennek hiányában
- valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás és elektronikusan teljesíthető bejelentés, beadvány, kérelem, vagy ennek hiányában
- az egyéb, környezetvédelmi termékdíjhoz nem kapcsolódó bejelentések, beadványok, kérelmekre rendszeresített elektronikus űrlapok benyújtására vonatkozó jogosultsága az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon bejelentésre került, vagy korábbi bejelentése alapján képviseleti jogosultsága a fentiek valamelyikének megfelel.

Az ellenőrzési eljárások során eljáró eseti meghatalmazottak – a folyamatban lévő fejlesztések megtörténtéig – beadványaikat jelenleg az e-Papír szolgáltatás keretében továbbíthatják az állami adó- és vámhatóság részére.

Az e-Papír szolgáltatással kapcsolatos tájékoztató az alábbi weboldalon érhető el: https:/epapir.gov.hu

FORRÁS: NAV

NAV ELLENŐRZÉS ITT VÁRHATÓ A NAPOKBAN   http://www.cegvezetoknek.hu/navell.html

 

 

CAFETERIA SZABÁLYZAT – JUTTATÁSOK KORLÁTOZÁSA

A cafeteria szabályzatban célszerű az alábbi korlátozásokat belevenni:
- a teljes naptári évben a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló a cafeteria rendszerből a tárgyévben egyáltalán nem részesül.
- a 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybe vevőknek ”túlköltekezés” esetén az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti.
- a munkaviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás stb.)foglalkoztatott munkavállalók és a közfoglalkoztatott munkavállalók nem jogosultak cafeteria juttatásra.
- igazolatlan távollét időtartamára a munkavállalók cafeteria juttatásra nem jogosultak.

És még sok egyéb, amit a munkáltató érdeke megkíván!

 

 

 

SZÜLÉSI SZABADSÁG

Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, melyből az anya két hetet köteles igénybe venni. Csecsemő örökbefogadásakor a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbe fogadó nőt illetik meg, ezért a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A munkavállaló és a munkáltató ebből következően megállapodhatnak úgy is, hogy pl. a munkavállaló a szülés előtt egyáltalán nem vesz igénybe szülési szabadságot.

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

A szülési szabadság megszűnik

- a gyermek halva születése esetén,
- ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
- ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

Ezekben az esetekben a szülési szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

A szülési szabadság tartamára terhességi gyermekágyi segély jár. A szülési szabadság csak az anyát vagy az örökbefogadó anyát illeti meg.

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATOTT 2017. ÉVI SZJA BEVALLÁSA

Nem kell feltüntetni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt a személyi jövedelemadó bevallásában, ha az ebből származó bevétel nem haladja meg a mentesített keretösszeget. (Ha más adóköteles jövedelem nincs, akkor bevallást sem kell benyújtani.)

Mentesített keretösszeg = az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma szorozva az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér 2017: 5.870 Ft) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként (2017: 7.410 Ft) meghatározott összeg 130 %-a (7.631, 9.633 Ft).

Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, a bevallásában - munkaviszonyból származó jövedelemként - csak az azt meghaladó részt kell beírni.

 

 

CAFETERIA BEVEZETÉSE, CAFETERIA KIALAKÍTÁSA KEZDŐ CÉGEKNEK

1. Gazdaságossági számítások a cafeteria rendszer előnyeiről, elvi döntés a bevezetéséről.
2. Cégvezetés tájékoztatása a munkavállalóknak cafeteria rendszer tervezett bevezetéséről. Esetleg a munkavállalók segítségének kérése a listaelemek kiválasztásához, kérdőív alapján.
3. Döntés a rendszer bevezetéséről, alapelveiről, összegről, munkaköri csoportokról, listaelemekről, stb.
Dönteni kell az alábbiakról:
   - a cafeteria rendszerben részesülők köre,
   - keretösszeg egységes, vagy valamilyen szempont szerint változó,
   - keretösszeg nagysága,
   - milyen listaelemek legyenek,
   - keretösszeg átvihető-e a következő évre,
   - év közbeni keretváltoztatás lehetősége,
   - szolgáltatók kiválasztása.

4. Cafeteria szabályzat elkészítése.
5. A cafeteria szabályzat alapján a munkavállalói nyilatkozatok előkészítése és kiosztása a munkavállalóknak.
6. A munkavállalókkal történő egyeztetés a listaelemek optimális kiválasztásához a kérdőív alapján, a munkavállalói nyilatkozat kitöltése (munkavállaló), belépési nyilatkozatok kitöltése (önkéntes pénztárak) ha szükséges, nyilatkozat ellenőrzése.
7. Nyilatkozatok összesítése.
8. Szerződéskötés a szolgáltatókkal.
9. Cafeteria rendszer működtetése, nyilvántartás. 

 

 

 

„E-SPORTOLÓ” ADÓZÁSA

Külföldön egyre elterjedtebb, hazánkban pedig kibontakozóban van az E-sport jelensége. Az E-sport résztvevői az egyes videojátékokat, online-játékokat professzionális módon űzik, ugyanúgy, mintha valamely hagyományos sporttevékenységet versenyszerűen folytatnának. Az E-sport egyes játékaira csapatok szerveződnek, amelyeket a virtuális technológia területén működő cégek, hagyományos sportcsapatok támogatnak például a szükséges felszerelések (számítógép, a játékhoz szükséges eszközök, stb.) biztosításával.

Az egyes játékok kapcsán bajnokságok szerveződnek, melyek a jó eredményt elérő játékosoknak, csapatoknak jelentős összegű nyereményt biztosítanak.

Összefoglalva az E-sportoló ezen tevékenységére tekintettel kétféle módon szerezhet bevételt, az elért eredményére tekintettel közvetlenül (versenyek díja) és közvetetten (szponzori támogatás).

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon az E-sportoló a tevékenységét jellemzően nem munkaviszonyban végzi, ezért az ezen tevékenységből származó bevétele jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

Természetesen, ha a játékos az E-sport tevékenységet munkaviszonyban végzi, akkor a megszerzett bevétele nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

Nem az előzőekben említett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha az E-sportoló olyan versenyen vesz részt, amely nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett és a díj nem pénz.

Ebben az esetben a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után a juttatónak kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelemadót (eho fizetési kötelezettség nem keletkezik).

Ezen nyereménnyel kapcsolatban a magánszemélynek nincs teendője, ami azt jelenti, hogy sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Forrás: NAV

 

 

 

CAFETERIA SZABÁLYZAT 2018

Mennyit kaphat?

A kiadott juttatásokat meghatározhatja egységes mértékben, de egyes dolgozói csoportonként, vagy más szempont szerint eltérően is. Pl. az ügyvezető kap 2.000.000 forintot, a …. 250.000 forintot.

A szabályzatban pontosan szerepelnie kell az egyes dolgozói csoportok meghatározásának és a csoportokhoz rendelt keretösszegeknek.


Ki kaphat?

A szabályozásban célszerű egy külön részt szentelni a jogosultságok részletes rögzítésének.

Gondolja végig a lehetséges távolléteket Pl. táppénz, belépés, kilépés, stb.


Milyen cafeteria juttatások?

A szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy milyen juttatási elemeket kapnak a munkavállalók.

Ki kell térni az egyes elemek igénybevételének feltételeire is. Például olyan esetekre kell gondolni, hogy a legjobb munkáltatói szándékkal sem fog valakinek utalványt adni, ha ő nem veszi át.

Nem tudja befizetni a munkáltatói hozzájárulást az egészségpénztárba, ha a dolgozó nem lép be oda.

A felesleges viták elkerülése érdekében rögzítse az egyes elemekhez azt is, hogy ezek mikor kerülnek kiadásra.


Cafeteria szabályzat frissítése

A cafeteria szabályzat nem lesz örök. Fejlődik a cég, változnak a munkatársak igényei, változnak a jogszabályok, stb., így módosítani kell a szabályzatot.

 

 

 

REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGE 2018

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének

kilencszerese/fő/év.
2018. január 1-jétől az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 138 000 forint. (1.242.000 Ft/fő/év).

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

 

 

 

OSZTALÉK 2018 KALKULÁTOR - KEZDŐ CÉGEKNEK

OSZTALÉKOT VENNE KI A CÉGÉBŐL?



TUDJA, HOGY 154.775 Ft CÉGES NYERESÉGBŐL LESZ 100.000 Ft OSZTALÉK?

UGYANAKKOR LEGÁLISAN TÖBB IS KERÜLHET A ZSEBÉBE!



SZÁMOLJON!

 

OSZTALÉK 2018 KALKULÁTOR

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása 2018 helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

 

 

 

BITCOIN ADÓZÁSA

Bizonyos online módon játszható játékokban – szerepjátékok, stratégiai jellegű játékok – a résztvevők vadásznak, bányásznak, termékeket állítanak elő, ingóságokkal kereskednek, ingatlanokat vásárolnak, fejlesztenek és adnak el, díjakat, „adókat” szedhetnek, ellenérték fejében megbízhatnak más játékosokat feladatokkal, de akár még részvényeket, részesedéseket is vásárolhatnak. Ezen tevékenységek eredményeképpen a játékos „virtuális valutát” szerez, amely a játékban megadott árfolyamon valódi pénzre váltható be.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély virtuális bevétele valódi bevétellé alakul át.

Ezen játékokban a résztvevőknek jellemzően – de nem törvényszerűen – bizonyos pénzösszeget be kell fizetnie ahhoz, hogy a játékban folytatott tevékenysége (például gazdálkodás, egy város üzemeltetése, stb.) minél eredményesebb legyen, több pontot szerezzen, amelyet aztán törvényes fizetőeszközre váltva kiutaltathat a saját bankszámlájára.

Tehát a játékosoknak nem csak bevétele, hanem költsége is keletkezik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) egyik legfontosabb alapelve kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez a szabály jelen esetben azt jelenti, hogy a virtuális térben folytatott játékból származó kifizetés a magánszemély adóköteles bevétele. Tekintettel arra, hogy a bevétel megszerzése jellemzően tevékenység végzéséhez köthető, ezért a magánszemély bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelesé.

ADÓKÖTELEZETTSÉG

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az Szja. tv. 2. számú melléklete szerinti – bevételt csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.

A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás. Egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit minden önálló tevékenysége esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel további csökkentésére nincs lehetőség, minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.

Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható – az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni.

Elszámolható költségként egy online szerepjátékba befizetett összeg, de csak abban az esetben, ha az a nyeremény kifizetésének évében került befizetésre.

Az összevont adóalapba tartozó – így az önálló és az egyéb – jövedelem megszerzése esetén év közben 15 százalékos adóelőleget és 22 (2018-ban 19,5) százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, – akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 22 (19,5) százalék ehot a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.

Azonban, ha a nyeremény juttatója kifizető – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás által üzemeltetett honlapról származik –, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie a 15 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 22 (19,5) százalékos eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli.

A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2017. évi nyereményt a 17SZJA bevallásban, vagy az adóbevallási tervezet részeként kell bevallani. Forrás: NAV

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

 

 

 

INGATLANVÁSÁRLÁS – CÉGNEK? MAGÁNSZEMÉLYNEK? - KEZDŐ CÉGEKNEK

Cégnek megéri megvenni az irodát vagy egyéb ingatlant?

Az, hogy a bérlés vagy a vétel éri meg jobban egy vállalkozás irodájának, egyéb helyiségeinek biztosítása esetén, függ a vállalkozás rövid, közép és hosszú távú céljaitól. Ha az ingatlan „jó vétel”, tehát jó helyen, a piaci árnál olcsóbban vehető meg, az természetesen megkönnyíti a döntést.

Számomra, bármilyen meglepő nem az olcsóság a legfontosabb szempont. A legfontosabb, hogy a lehető legolcsóbban teremtsük elő a vásárláshoz szükséges pénzt és utána a leghatékonyabban növelje a magánjövedelmünket.

Ingatlanvásárlásról bővebben: https://cegvezetoknek.hu/ingatlan.html

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

 

 

 

NYUGDÍJASOK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A nyugdíjas – ideértve az egyéb ellátásban részesülő személyeket is – 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra vagy egyéb ellátásra való jogosultságát, illetőleg a nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását érinti.

Be kell jelenteni többek közt a lakóhely-változást, a tartózkodási hely megváltozását, a levelezési cím változását, a külföldön történt letelepedést, a belföldi és külföldi munkavégzést, stb.

A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.

A nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosult más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

HAZAUTAZÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK MAXIMUMA 2018

Megjelent a nemzetgazdasági miniszter közleménye a hétvégi hazautazás maximumáról.

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról 2018-ban

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés

b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2018-ban 36 190 forint.

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

 

 

 

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS - MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS - MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE

A felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre.

Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.

NAV ONLINE SZÁMLA ADATSZOLGÁLTATÁS

Már elérhető a NAV Online Számla tesztrendszere, amelynek segítségével a számlázó programokat fejlesztő cégek, szoftverfejlesztők tesztelhetik alkalmazásaikat. Használatához regisztráció szükséges, amit követően első lépésben a számlaadatok beküldésének tesztelésére nyílik lehetőség. A fejlesztések elvégzéséhez szükséges műszaki leírások angol és magyar nyelven is elérhetők a rendszer weboldalán. A fejlesztőknek szükséges regisztrálni és tesztelni, annak érdekében, hogy 2018. július 1-re az általuk fejlesztett számlázó program megfeleljen az előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek.

2018. július 1-jétől azokról a számlákról kell kötelezően a NAV Online Számla rendszerén keresztül adatot szolgáltatni, amelyekben a belföldi adóalanyra áthárított általános forgalmi adó – áfa – összege nagyobb vagy egyenlő, mint 100 ezer forint. Az Online Számla rendszer felületén azok a cégek regisztrálhatnak, akik tesztkörnyezetben szeretnék beküldeni a számlázó programjaikkal kiállított számláik tesztadatállományait. A regisztrációt a gazdálkodók képviseletére jogosult személyek végezhetik el, a részletes szabályok a felületen, három nyelven, magyarul, angolul és németül is megtalálhatók. A számlaadatok beküldéséhez szükséges interfészleírás, azaz a gép és gép közötti kapcsolat technikai specifikációja két nyelven, magyarul és angolul is elkészült.

Az Online Számla rendszer lényege, hogy kevesebb adminisztráció és egyszerű működtetés mellett, a számlázó programokkal kiállított számlák adatai emberi beavatkozás nélkül, azonnal eljussanak a NAV-hoz. A programfejlesztő cégeknek rendszereiket úgy kell átalakítani, hogy a számla kiállítójánál az adatszolgáltatást a program automatikusan elvégezze, az adózónak ez semmilyen plusz munkát ne jelentsen.

Az Online Számla rendszerrel és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban a NAV honlapján (https://www.nav.gov.hu) és a rendszer online felületén (https://onlineszamla-test.nav.gov.hu) minden szükséges információ megtalálható és természetesen helpdesk szolgáltatáson keresztül segítség és konzultáció is kérhető. Forrás: NAV

ELEKTRONIKUS BEVALLÁS WINDOWS XP ALATT

Általános Nyomtatvány-kitöltő Keretprogram 2.80.0 vagy újabb verziójával a Windows XP operációs rendszerből nem lehet közvetlenül elektronikus nyomtatványt beküldeni az Ügyfélkapun (KÜNY tárhely) keresztül, mert a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatás (beazonosítás) ilyen technikai feltételek mellett nem használható.

Akik továbbra is Windows XP rendszeren használják az ÁNYK program aktuális verzióját, azok számára két lehetőség áll rendelkezésre:
- a nyomtatványok beküldése a SZÜF Portál (tarhely.gov.hu) levelezés felületén keresztül tehető meg, az „Új üzenet” funkció választása után;
- az ÁNYK használatához egy régebbi JAVA JRE 1.8 102 verziót alkalmazva, mely letölthető a www.oracle.com weboldalról.

Ha „Új üzenet” funkcióval történik a beküldés, akkor az elküldött fájlt a /KR/Kuldendo könyvtárból át kell másolni a /KR/elkuldott könyvtárba, mert csak ekkor látszik elküldöttnek.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett

 

 

KÉSZPÉNZFIZETÉS CÉGEK KÖZÖTT – KÉSZPÉNZFIZETÉSI KORLÁT

Egyik cég a másik cégnek egy naptári hónapban, ugyanazon szerződéshez kapcsolódóan, szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékekeként legfeljebb 1,5 millió forintig fizethet készpénzben.

Az összeghatárt meghaladó rész után 20 % mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie mind a kifizetést teljesítőnek, mind a kifizetést elfogadónak. A szerződések elaprózása nem különbontása csak a bírság elkerülése miatt nem ajánlott, mert az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során ezt felülbírálhatja, és a külön kezelt készpénzfizetéseket összevonhatja.

Készpénzfizetés bejelentése
Kapcsolt vállalkozások esetén az 1 millió Ft feletti készpénzes fizetéseket kell a vevőnek a készpénzmozgást követő 15 napon belül bejelenteni.

 

Törvényi háttér 2017. évi CL. törvény

114. § [Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség]

(3) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

(4) Azon készpénzben teljesített fizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

233. § [A készpénzfizetési szabály megsértése]

(1) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 114. § (3) bekezdésének megsértése esetén a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.

(2) A 114. § (3) bekezdésének megsértésével teljesített fizetés jogosultja, ha a szabálytalan fizetést elfogadja, a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.

40. § [Készpénzfizetés bejelentése]

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével - be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék olcsóbban

 

 

 

ÖNELLENŐRZÉS 2018 - NAV

2018. január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy az adózók bejelentsék önellenőrzési szándékukat.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 54-55. §-ai alapján, ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, az érintett adómegállapítási időszak és adónem megjelölésével még az önellenőrzési nyomtatvány benyújtását megelőzően bejelentheti, hogy önellenőrzést kíván végezni.

Az előzetes bejelentésnek elsősorban abból a szempontból van jelentősége, hogy az állami adó- és vámhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.

A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek, tehát önellenőrzés abban az esetben is végezhető, ha azt nem előzte meg az önellenőrzési szándék bejelentése.

Amennyiben a bejelentést követően elmarad az önellenőrzés benyújtása, a bejelentést tevő adózó emiatt szankcióval nem sújtható.
Fontos hangsúlyozni, hogy amellett, hogy önellenőrzésre továbbra is korlátlan alkalommal lehetőség van, az önellenőrzési szándék vonatkozásában ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében – az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül – csak egyszer tehető bejelentés.


Az önellenőrzési szándékot a 18ONELLB jelű nyomtatvány benyújtásával lehetséges bejelenteni, mely nyomtatvány kitöltő-ellenőrző programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető a NAV Internetes honlapjáról. NAV

 

Címkék: önellenőrzés

KISVÁLLALATI ADÓ – ÁTTÉRÉS ÉV KÖZBEN

Sokan nem tudják, hogy arra is lehetőség van, hogy az adózók év közben térjenek át a kisvállalati adó hatálya alá.
Az adóalanyiság ilyen esetben a választásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített 18T203KV jelű nyomtatványon.

Kis István üzleti tanácsadó - Kiva, kisvállalati adó

 

 

 

E-ÜGYINTÉZÉS - NEM KELL A POSTÁST VÁRNI

Minden cég, egyesület, alapítvány, ügyvédi iroda, illetve valamennyi egyéni vállalkozás is el lett zárva attól, hogy hagyományos, papíros beadványokkal forduljon az adóhatósághoz.

Az egyedi kérelmektől és tájékoztatás-kérésekről a hiánypótlások teljesítésén át egészen a jogorvoslati kérelmek benyújtásáig minden adózói nyilatkozat csak akkor tekinthető megfelelő (joghatályos) módon előterjesztettnek, ha azt a megfelelő elektronikus csatornán keresztül juttatták el a hatósághoz!

NAV által kiadott végzések és határozatok kézbesítése kapcsán sem lesz érdemes „a postást lesni”, hiszen a hatósági oldalon is kötelező az elektronikus kézbesítés.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett

ÍGY KAPHAT 100 % TÁPPÉNZT!

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.

A táppénz napi maximuma nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét. Vagyis ebben az esetben a táppénz napi összege 2018-ban legfeljebb 9180 forint.

Ugyanakkor a napi összeg ettől sokkal több is lehet!
Részletek:
www.cegvezetoknek.hu/tappenz.html

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

 

HOZZÁTARTOZÓI NYUGDÍJ

Hozzátartozói nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa
a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
       aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
       ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Kis István üzleti tanácsadó - Magas nyugdíj a legolcsóbban

CÉGTULAJDONOSOK, CÉGVEZETŐK FÓRUMA - MILLIÓK BELTAGNAK, KÜLTAGNAK, KFT. TAGNAK, CÉGVEZETŐNEK

SAJÁT TULAJDONÚ JÁRMŰ

A korábbi szabályozás alapján a járművekkel kapcsolatos költségelszámolás szabályait mind az önálló tevékenységet végző magánszemélyek, mind az egyéni vállalkozók csak a saját tulajdonukban lévő, vagy az általuk zárt végű lízingbe vett járműre alkalmazhatták.
Az Szja törvény saját tulajdonúnak tekintette a házastárs tulajdonában lévő vagy az általa zárt végű lízingbe vett járművet is. Továbbá a magánszemély, ha a kifizető által fizetett költségtérítés összegéből kiküldetési rendelvény alapján kívánt a személygépkocsi használatára tekintettel igazolás nélkül költséget elszámolni, azt is csak a saját tulajdonában lévő személygépkocsival összefüggésben tehette meg.

2018-tól az előzőekben említett mindhárom esetben a saját jármű fogalma a házastárson kívüli egyéb hozzátartozó tulajdonát képező járműre is kiterjed.

Saját tulajdonú jármű igazolása

A magánszemélynek a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát 2018. január 1-től nem a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel , hanem a közlekedési igazgatósági hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési hatóság által kiadott igazolással kell igazolnia.

 

ELSŐ NYELVVIZSGA INGYENESSÉGE

2018-tól adómentesnek minősül az első sikeres nyelvvizsga és az emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege.

Az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga támogatásáról és ingyenessé tételéről szóló 1516/2017. (VIII. 14.) Korm. határozatban foglaltak értelmében 2018. január 1-től azoknak a 35. életévüket be nem töltött magánszemélyeknek térítik meg utólag a nyelvvizsga díját, akik egyes meghatározott idegen nyelvekből (pl. angol, arab, finn, francia, héber, holland, japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, továbbá a nemzetiségek által használt nyelvek valamelyikéből – bolgár, horvát, lengyel stb. -, valamint latin nyelvből) első sikeres komplex középfokú (B2) nyelvvizsgát vagy azzal egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgát, illetőleg komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgát szereznek.

A visszatérítés összege az adott érvre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatár, azaz 2018-ban legfeljebb 34 500 forint.

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék olcsóbban

DIÁKHITEL MUNKÁLTATÓI ÁTVÁLLALÁSA

Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. pontja értelmében a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet alapján adómentesnek minősül:

b) a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás, a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig (2018-ban 27. 600 forintig) terjedő összegig.

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék olcsóbban

CSALÁDI KEDVEZMÉNY 2018

2018-ban nem változik az egy, három, vagy több eltartott esetén érvényesíthető kedvezmény havi összege, 1 gyermek után 66 670 forint, 3 (és minden további) gyermek esetén 220 000 forint összegű kedvezmény vehető igénybe.

Azonban két eltartott esetén ez az összeg 100 000 forintról 116 670 forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy kedvezményezett eltartottanként havonta 17 500 forinttal kevesebb a fizetendő adó összege.

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

 

 

 

 

HOSSZÚ HÉTVÉGÉK 2018

Az év rögtön jól kezdődik majd, hiszen január elseje hétfőre esik majd, és természetesen ünnepnap.

Március 15-e csütörtök lesz, így ott négy napnak örülhetünk majd, igaz előtte egy héttel, március 10-én, szombaton dolgozni kell.

Március 30-a lesz nagypéntek, így ott három napot nyerünk majd.

Április 2-a lesz húsvéthétfő, itt újabb három napot kapunk pihenésre.

Május elseje, a munka ünnepe kedden lesz, az előtte lévő hétfőt egy héttel előtte, április 21-én, szombaton dolgozzuk majd le.

Május 21-e pünkösdhétfő lesz, így ott újabb három napunk lesz, ahogy az augusztus 20-ai hétvégén is, az államalapítás ünnepe ugyanis hétfőre esik majd.

Október 23.-a kedd lesz, az előtte lévő hétfőt szintén egy héttel előtte, október 13-án dolgozzuk majd le.

November elseje csütörtökre esik majd, akkor majd az utána lévő pénteket fogjuk pótolni egy héttel később, november 10-én, szombaton.

2018-ban december 24. hétfő, szenteste is pihenőnap lesz, mivel a karácsony keddre és szerdára esik. Ezt még a hónap elején, december elsején pótoljuk. De december 15-én, szombaton is dolgozunk majd, akkor a december 31-e, szilvesztert pótoljuk majd előre.

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék olcsóbban

ÉLETBIZTOSÍTÁS ADÓMENTESSÉGE – 2018. ÉVI VÁLTOZÁS

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény alapján 2018-tól megszűnik a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (ún. WL biztosítás) speciális adózási helyzete.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. számú melléklet 2017. december 31-éig hatályos 6.9. pontja szerint adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy (jellemzően kifizető) által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása). Az említett rendelkezés hatályon kívül helyezése következtében e biztosítások rendszeres és eseti díja egyaránt adókötelessé válik. Ha a kifizető a szerződő és egyben a díjfizető is, a biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ha a szerződő külföldi vagy a díjfizető nem a szerződő, a biztosítási díj jogviszony szerint adózó összevonás alá eső jövedelemként válik adókötelessé.

Az adómentes díjfizetéssel rendelkező – 2018. év előtt kötött – szerződések esetében a biztosító szolgáltatása továbbra is egyéb jövedelemként adóköteles. A 2018-tól megkötött szerződésekből származó jövedelem – amennyiben az nem adómentes – kamatjövedelemként [Szja tv. 65. § (1) bek. d) pontja szerint] adóköteles. Forrás: NAV

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék olcsóbban

 

 

 

EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK 2018

Erzsébet-utalvány
Iskolakezdési támogatás
Helyi utazási bérlet
Munkahelyi étkezés
Vállalati üdültetés
Önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás
Csekély értékű ajándék.

ADÓ: 40, 71 %

 

 

KIKÜLDETÉSI RENDELVÉNY, ÚTNYILVÁNTARTÁS NAV ELLENŐRZÉSE

Az ellenőrzések során a NAV nem csupán az útnyilvántartást, kiküldetési rendelvényt vizsgálja, hanem az ezzel összevethető minden dokumentációt, például munkaszüneti napokat, a szabadságot, de akár a térfigyelő kamerák felvételeit is!

A sok százezres bírságok elkerülése érdekében erre vigyázzon:
- ne írjon be utazást munkaszüneti napra,
- ne írjon be olyan utazást, amikor az adott dolgozó szabadságon volt,
- a tankolási számlák egyezzenek az utazások útvonalával,
- valós távolság adatokat adjon meg,
- tényleges partnereket írjon be, mert ez egyszerűen ellenőrizhető,
- ne írjon valótlan utazásokat, mert szinte biztos a lebukás.

 


 

KIVA 2018 – VÁLASZTÁSA

Ahhoz, hogy a cége 2018-tól már a kedvezőbb szabályokat alkalmazhassa, a kivába történő bejelentkezését még 2017. december hónapban teljesítenie kell, a 17T203KV nyomtatványon.

A kivába évközben is bármikor „be lehet lépni”, az adóalanyiság a választást követő hónap első napján jön létre.

Kis István üzleti tanácsadó

www.cegvezetoknek.hu/kiva.html
Blog: http://kisvallalatiado.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: http://www.kisado.hu

LAKÁSVÁSÁRLÁS ILLETÉKE – RÉSZLETFIZETÉS

A magánszemélyek – életkoruktól és a lakás forgalmi értékétől függetlenül – első lakástulajdonuk, vagy tulajdoni hányaduk megszerzésekor legfeljebb egy év alatt, havonta egyenlő részletekben fizethetik meg az illetéket. Első lakástulajdon szerzőnek az számít, akinek nincs és korábban sem volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga.

A részletfizetés nem jár automatikusan, azt kérni kell a NAV-tól a ’B400-as adatlapon. Ebben az esetben a részletfizetésről a hivatal az illetéket kiszabó fizetési meghagyásban rendelkezik.

A részletfizetés utólag a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül is kérhető.

A kérelemben szerepelnie kell, hogy a magánszemély első lakástulajdonát szerezte meg, és legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt kér. A kérelem beküldhető postán, vagy személyesen is leadható a NAV ügyfélszolgálatain.

A fizetési határidőket pontosan be kell tartani, mivel ha az adózó az esedékes részletet nem fizeti be időben, a részletfizetési lehetőséget elveszíti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti fizetési határidőtől késedelmi pótlékot számít fel.

Forrás: NAV

Kis István üzleti tanácsadó

www.cegvezetoknek.hu/lakas.html
Blog: http://lakasvasarlasolcsobban.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: www.kisado.hu

ÚJ ADÓ A KISVÁLLALKOZÁSOKNAK - INGYENES KÉMÉNYSEPRÉS 20.000 – 30.000 Ft

Alaposan ráfizetnek azok a lakástulajdonosok, akik a saját otthonukat jelölték meg cégük székhelyeként.
Az ilyen ingatlanokban ugyanis nem ingyenesen végzi el a kéményellenőrzést a hatóság, mint a többi magánlakásban, hanem jelentős díjat számít fel.
Hiába lett ugyanis ingyenes a lakosság körében a kéményseprés, a cégek esetében ez szabadáras szolgáltatás lett. Emiatt egyes kéménytisztítással foglalkozó társaságok a korábbi árnak akár a tízszeresét, nemritkán 20-30 ezer forintot is elkérnek kéményenként.

Mezőkövesden 19.050 Ft egy katás bt-nek.
Most tényleg? A piaci verseny a kéménytől függ? ÚJ ADÓ A KISVÁLLALKOZÁSOKNAK?

KFT OSZTALÉK, BT OSZTALÉK OLCSÓBBAN

KATA 2018 ÜGYVÉDI IRODA

A Katv. 3. §-ában foglalt rendelkezés 2018. január 1-jétől kiegészül azzal, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet az ügyvédi iroda is.

Átmeneti rendelkezés biztosítja azt, hogy a már tevékenységet folytató ügyvédi iroda kata-alanyisága 2018. január 1-jétől létrejöhessen. Eszerint az ügyvédi iroda a Katv. szerinti adóalanyiság választását legkorábban 2017. december 1-jétől kezdődően jelentheti be az állami adó- és vámhatósághoz.

A tevékenységet folytató ügyvédi irodák 2017 decemberében a 17T201 nyomtatványon jelenthetik be, hogy 2018. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai szerint kívánják teljesíteni az adókötelezettségeiket.

Kis István üzleti tanácsadó

www.cegvezetoknek.hu/kata.html
Blog: http://kisadozo.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: http://www.kisado.hu

KIVA 2018 - KIVA KALKULÁTOR 2018

A kisvállalati adó (kiva) választásával több tízezer cég spórolhatna legálisan a közterhein.
2018-ban egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó mértéke.
Hogy a cégének megéri-e itt letölthet egy kiva kalkulátort:

www.cegvezetoknek.hu/kiva.html
Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.

Kis István üzleti tanácsadó



 

EVA 2018 – BEJELENTKEZÉS, KIJELENTKEZÉS

EVA 2018 BEJELENTKEZÉS

Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2018. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2017. december 1-je és 20-a között, egyéni vállalkozók esetében az erre a célra rendszeresített 17T103 számú, társas vállalkozások esetében a 17T203 számú adatbejelentő lapon, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságán kell bejelenteniük.

EVA 2018 KIJELENTKEZÉS

Azok a 2017. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2018. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni, akkor a kijelentésüket 2017. december 1-je és 20-a között szintén a 17T103 számú, illetve a 17T203 számú adatbejelentő lapon tehetik meg.

Kis István üzleti tanácsadó

www.cegvezetoknek.hu/eva.html

OSZTALÉKFIZETÉS 2017 – NEGATÍV EREDMÉNYTARTALÉK

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvény osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit az osztalék fogalma tekintetében.

A módosítás értelmében negatív eredménytartalék esetén a vállalkozás csak abban az esetben fizethető osztalék, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét.

E változásra tekintettel az Szja törvény értelmében osztaléknak a számviteli törvény alkalmazásában osztalékként meghatározott jövedelem minősül.

A módosítás a 2017. január 1-től keletkezett adókötelezettségre alkalmazható.

Kis István üzleti tanácsadó

www.cegvezetoknek.hu
Blog: http://uzletimegoldasok.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: http://www.kisado.hu

A TÁRSAS VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSE - KEZDŐ CÉGEKNEK

A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.


A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagjánál, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

Kis István üzleti tanácsadó

 

 

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
- keresőtevékenységet nem végez és
- rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, - aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
- akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Kis István üzleti tanácsadó

www.kisado.hu/nyugdij.html
Blog: http://nyugdijtanacsadas.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: http://www.kisado.hu

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSE

A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.


Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
-
táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

- gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
- csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
- fogvatartott,
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha ezen körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.


Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (eva adózó), nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.


A járulékfizetés alóli mentesülésre és a biztosítási jogviszony hóközi kezdetére vagy megszűnésére vonatkozó szabályok az eva adózóra is alkalmazandók.

Kis István üzleti tanácsadó

http://www.kisado.hu/egyenivallalkozo.html
Blog: http://egyenivallalkozoknak.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: http://www.kisado.hu

GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2018

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41.500 forint, napibér alkalmazása esetén 8.300 forint, órabér alkalmazása esetén 1.038 forint.

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

 

 

SZABADSÁG KIADÁSA, ÁTVITELE A KÖVETKEZŐ ÉVRE

A munka törvénykönyve szerint a szabadságot fő szabály szerint esedékessége évében kell kiadni. Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot.

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az előbbieknek megfelelően kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül azt a munkáltatónak ki kell adnia.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén - kollektív szerződés rendelkezése alapján - a szabadság egynegyedét az esedékességet követő év március 31-ig adja ki.

A munkáltató - a felek tárgyévre vonatkozó megállapodása alapján - az életkor szerint járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ez utóbbi esetben az eltérés kizárólagos alapja a felek - a munkáltató és a munkavállaló - megállapodása. Ezt nem pótolhatja kollektív szerződés rendelkezése sem.

Kis István üzleti tanácsadó

www.cegvezetoknek.hu
Blog: http://uzletimegoldasok.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: http://www.kisado.hu

MINIMÁLBÉR 2018

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31.730 forint, napibér alkalmazása esetén 6.350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.

Kis István üzleti tanácsadó

www.cegvezetoknek.hu/berkalkulator.html
Blog: http://uzletimegoldasok.blog.hu
Facebook: https://www.facebook.com/adoszakerto
Cégtulajdonosok, cégvezetők fóruma: http://www.kisado.hu

 

KFT. OSZTALÉK, BT OSZTALÉK OLCSÓBBAN

Mi a baj az osztalékkal?
1. Drága az osztalékfizetés.
2. Az osztalékfizetés sok és felesleges adminisztrációt igényel.
3. Lehet, hogy vissza kell fizetni (osztalékelőleg).
4. Az "1 Ft"-tal alapított kft. tulajdonosok esetében a tőkefeltöltésig nem lehet osztalékfizetés.

Önnek az osztalékfizetés helyett sokkal olcsóbb lehetőségei vannak.

OSZTALÉKFIZETÉS ÁLLJ!

KFT OSZTALÉK, BT OSZTALÉK OLCSÓBBAN